Kassa-megyei és regionális elemzések

Írta: Dócs Beáta 2010. január 12. kedd, 10:05

Közigazgatási kerületek Szlovákiában

 

 

A Kassai régió földrajza és térbeli jellemzői

 

 

A Kassai régió Szlovákia délkeleti részén található. Északról az Eperjesi (Prešovi) régió, nyugatról a Besztercebányai (Banská Bystrica) régió  határolja. Délről a Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-magyarországi régióval határos, keleten pedig az Ukrajnai Užhorodi régióval.
A Szlovák Érchegység a legmagasabb hegységeivel, Stolica 1476m tsz.f.m és Kohut 1405 tsz.f.m. a régió nyugati részén fekszik. Az alföldi részét különösen a Kassai-medence alkotja, amely a déli irányban nyitott. A Szalánci hegység a központi területén terpeszkedik. A keleti részén található a Kelet-szlovákiai-síkság, melynek a központi részét a kelet-Alföld alkotja, itt található Szlovákia legalacsonyabban fekvő pontja (94m tszf.m). A Zempléni hegység délkeleten fekszik, A kassai régió északkeleti részén talalható a Vihorlát hegység.
Jelentös geotermikus források találhatók a Kassai-medencében (Kassa-vidék kerulete), Ďurkov környékén és a Vihorlát lábánál (Michalovce, Trebišov, Sobrance környék). Az ásványvizek gyógyító tulajdonságait a Sobrancei gyógyfürdők használják fel.
A régió nagy természeti kincsekkel rendelkezik, és jelentős számú, nagy-és kis méretű védett teruletei  potenciált teremtenek a védett területek turisztikai fejlesztésére. A nagyméretü Nemzeti Parkokon kívül (Szlovák Paradicsom és a Szlovák Karszt) további fontos helyek találhatók ezen a kornyéken – Vihorlat és Latorica – biosférikus rezerváció és természetvédelmi terület.

      
A terület funkcionális felosztásának leírása
A kassai régió 11 közigazgatási kerületre van osztva: Košice I-IV, Košice-vidék, Gelnica, Michalovce, Rozňava, Sobrance, Spišská Nová Ves és Trebišov. A legnagyobb kerület a Kassa-vidék kerülete 1533 km2, a legkisebb kerulet Košice III 21km2. A kassai régió a teruletével 6753 km2 a negyedik helyen áll Szlovákia régiói kozott. A lakosság száma: 770 508. 440 település található itt, ebből 17 városi település (városi  statusszal). A kerulet székhelye Kassa.

Gazdasági potenciál      
A kassai régió Szlovákia egyik legfontosabb gazdasági területei közé tartozik, melyben a következö kulcsfontosságú iparágak találhatók: fémipar, a gépipar, az élelmiszer-és a bányászati ipar, építőanyag-, üzemanyag-és energia, ezen kívul szintén építőipar és mezőgazdaság. Gazdaságilag legfejlettebb város Kassa, itt található a stratégiailag fontos U.S.Steel Košice, de egyéb nagy cég székhelye is. A kerület az ipari termelés ágazati szerkezete szerint heterogén, a Sobrancei kerületen kívul, melynek gazdasági szerkezetét több kisebb ipari vállalkozó alkotja.
A kassai régióban 338 400 hektárnyi mezőgazdasági terület található, amelynek 62,2%-a szántóterület. A régió nagy része a keletszlovákiai gabonatermelési területbe tartozik. Ennek egy részét alkotja a tokaji borvidék  Újváros és Sobrance kornyékén. A kassai régió majdnem 40%át erdok borítják. A legtobb erdo Rozsnyó és Kassa kornyékén található, a legkevesebb Michalovce kornyékén.         

Közlekedési potenciál
A kassai régió magas kozlekedési potenciállal rendelkezik. Kassa fontos nemzeti és nemzetközi jelentőségu közlekedési csomópont, amely összehozza a fontos közúti, vasúti útvonalakat, valamint a repülőtér, amelynek  nemzetközi repülőtér státusza van. A régión keresztul jelentős szubregionális közúti, vasúti, energetikai forgalomi/kozlekedési utak kelet - nyugat és észak - dél irányba. Potenciális tranzit-szállítási lehetőségek a régióban jelentősek. A régió közúti és vasúti határátkelőkkel csatlakozik a szomszédos országra. A régió déli reszén kelet - nyugati irányban tranzit útvonalak, csővezetékek találhatók, melyek földgázat és kőolajat szállítanak.

Turizmus és rekreáció
A Gömör régió (región Gemer) déli és a délkeleti részén található a Szlovák Karszt Nemzeti Park (Národný park Slovenský Kras). Barlangjai és szakadékai az UNESCO műemlékei. A kulturális és történelmi műemlékekből legérdekesebbek a várak Krasznahorka (Krásna Hôrka) vagy a várromok, több kastély Betlér (Betliar) és templom a Gótikus úton.

 

A kassai kerület keleti részén található alsó Zemplén régiót (región dolného Zemplína) leginkább a kiváló tokaji bor jellemzi. Alsó-Zemplén leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciói közé tartozik a Zemplínska šírava víztározó üdülőterülete.

Szepes természeti ékessége a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) Nemzeti Park. A Szepesi várat (Spišský hrad) (Közép-Európa legnagyobb várkomplexuma) az UNESCO műemlékei közé sorolták.

Legnagyobb attrakciók:

Kassa kulturális és történelmi műemlékei, Ochtinská-aragonitbarlang (Ochtinská aragonitová jaskyňa), Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa), Domicai, Jászói-barlang (Jasovská jaskyňa), Gombaszegi-barlang (Gombasecká jaskyňa), Zemplínska šírava víztározó, Ránkfüredi gejzír (Herľanský gejzír), Krasznahorka vára (Krásna Hôrka), Betléri kastély (Betliar), Szlovák Paradicsom, Szepesi vár és környezete, Plejsy síközpont.



KASSA

 
A kerület és egész Kelet-Szlovákia központja Kassa (Košice) – kereskedelmi, kulturális és műveltségi központ a régióban. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa és számtalan kultúr-történelmi műemlékben bővelkedik.
KASSA nem csak Kelet-Szlovákia központja, hanem a Keleti-Kárpátoknak is, amelyek több nemzet és nemzetiség sajátosságait egyesíti.

 
Főtér és a színház

KASSA (242 066 lakos) a Hernád folyó mentén fekszik a Kassai-medence nyugati szélén. A város hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, és a jelene is nagyon dinamikus. Košice városa évszázadokon keresztül az egész régió legfontosabb kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási központja volt.

TÖRTÉNELEM

Középkori Kassa a helyi apátság és a vár között félúton alakult ki. A város írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, amikor a települést Villa Cassa néven említik. Ebből a változatból alakult kis a latin Cassovia elnevezés, később a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice is.

A város 1342-ben szerezte meg a szabad királyi város rangot. A város számára különösen fontos volt 1369. május hetedike, amikor a város Európában elsőként kapta a király által aláírt címer okmányt. Jelenkorban ezt a napot Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa Magyarország második legnagyobb városa volt hétezer lakossal (Buda után, Pozsony előtt).

A 20. század radikális, nagyrészt politikai változásokat hozott a város számára. Kassa több új állam részévé is vált ebben a században. Az első változást 1918 utolsó napja hozta, amikor Kassa Csehszlovákia részévé vált. 1938 is komoly változást hozott, Kassa ekkor hat évre a Horthy féle Magyarország része lett.

Ebben az időben nagymértékben megváltoztak a város egyéb jellegzetességei is – főleg a város nagysága, nemzetiségi összetétele és arculata. A második világháború végétől a 20. század végéig a város lakossága több mint kétszeresére nőtt. Az új (főleg vidékről érkező) lakosok számára ebben az időben több új lakónegyed született.

Ma a város lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de élnek itt magyarok, németek és romák is. Košice legnagyobb ipari vállalata a Keletszlovákiai Vasmű lett (ma U.S. Steel), amely a város délnyugati részén épült fel.

NEVEZETESSÉGEK

A város nevezetességei után nem kell sokat utazni, a legnagyobb részük a történelmi városközpontban találhatóak. Ezek a műemlékek alkotják Szlovákia legnagyobb városi műemlék-rezervátumát. A műemlék-rezervátum központi része az orsó alakú főtér, melyet joggal tartanak Szlovákia egyik legszebb terének. A tér valójában egy állandóan nyüzsgő sétány, amelyet sok gyönyörű történelmi épület övezi. A város és a tér domináns épülete a gótikus Szent Erzsébet-dóm, amely nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is.

A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az külon álló Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált. A kápolna a Szent Erzsébet székesegyházzal és az Orbán-toronnyal együtt egy Szlovákiában egyedülálló gótikus épületegyüttest képez.

A főtér különösen nyáron élénk, főleg a színház és a székesegyház közötti terület. Ez a rész valójában egy park, amelyet egy éneklő szökőkút díszít.

 
A főtér déli részén megismerkedhetünk a középkori városfalakkal. Itt az alagsorba belépve az Alsó-kapu felújított alapjában találjuk magunkat, amit rendhagyó galériaként és koncertteremként használnak.

Kassa jelképe a Maratoni futó szobra. Ez a szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.

A város egyik múzeumában látható a híres Kassai Aranykincs. Ez az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne.

Kassai Regionális Önkormányzat

Kassa megye

A jelenlegi Szlovákiai megyerendszer a Szlovák Nemzeti Tanács által jóváhagyott 302/2001-es törvény értelmében jött létre. A mostani Kassa megye területe az egykori Zemplén, Ung, Abaúj-Torna ill. Gömör vármegyék egyes részeit foglalja magába. A közigazgatási reform következtében a regionális önkormányzatok hatásköre fokozatosan bővült. Fenntartói jogkörrel a megyékhez kerültek a középiskolák, a járási kórházak, szociális intézmények, a közúti személyszállítás engedélyeztetése, a másod- és harmadosztályú közutak karbantartása, régiófejlesztés és más területek.

Míg az elmúlt időszakban a megyék számára a költségvetésükhöz szükséges pénzeszközöket a kormány célirányosan utalta át, a jövőben ez a fajta befolyás fokozatosan megszűnik és a megyei önkormányzat az adókból beszedett pénzösszeg fölött szabadon rendelkezhet majd.

Önkormányzat

A regionális önkormányzat szervei a közvetlenül választott elnök és a Kassai Kerületi Önkormányzat 57 tagú Közgyűlése. A képviselőtestület tagjait a 2009-2013 évekre a 11 járásban a lakosság számával arányosan az alábbi kulcsszámok szerint választják meg: Kassa I – 5, Kassa II – 6, Kassa III – 2, Kassa IV – 4, Kassa-környék – 8, Gölnicbánya – 2, Nagymihály – 8, Rozsnyó – 5, Szobránc – 2, Igló – 7, Tőketerebes – 8 képviselő.

Az alelnököt (alelnököket) a képviselők saját soraik közül választják.

A Kassai Kerületi (Megyei) Önkormányzat székhelye Kassa, mely egyúttal államigazgatási központ is.

Területe, lakosainak száma

A kerületi önkormányzat – megye – területe 6 753 km2, ez az SZK területének 14%-a. Északi és nyugati szomszédja az Eperjesi és a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat. Délről a Magyar Köztársasággal, keletről pedig Ukrajnával határos. Lakosainak száma meghaladja a 766 ezret.

Településstruktúra

A Kassai Kerületi Önkormányzat területén levő települések száma 440. Ebből a következő 17 városi rangú település: Kassa, Nagymihály, Igló, Rozsnyó, Tőketerebes, Gölnicbánya, Szepsi, Mecenzéf, Őrmező, Nagykapos, Dobsina, Szobránc, Korompa, Szepesolaszi, Gálszécs, Királyhelmec, Ágcsernyő.

Urbanizáció

Az urbanizáció – a városiasodás – szintjének szempontjából a megye eléri az 56,5%-ot, ebből a részarányból a lakosság csaknem egyharmada Kassán él. Legalacsonyabb szintet ér el az urbanizáció a Kassa-környéki (13%), Gölnicbányai (21%) és a Szobránci járásban (27%).

A Megyei Önkormányzati Hivatal tevékenysége (MÖH)

 

• helyhatósági és regionális fejlesztés
• határon túli programok koordinációja
• a helyi adók és illetékek meghatározása és elfogadtatása
• regionális területi tervezés és szerkesztés
• szállítás és közlekedés-szabályozás, másod- és harmadrendű útvonalak fenntartása és kezelése
• a középiskolai rendszer fenntartása és kezelése, a magán- és egyházi iskolai támogatások elosztása
• kultúra: könyvtárak, színházak, emlékművek, múzeumok, galériák
• egészségügyi rendszer: ambulanciák, körzeti kórházak és egészségügyi központok fenntartása és kezelése
• szociális szolgáltatások: gyámügyi és szociális intézmények fenntartása és kezelése
• természet- és környezetvédelem, vízgazdálkodás és talajkezelés, hulladék-elhelyezés

 A Strukturális Alapok területén a MÖH a következő hatáskörökkel rendelkezik:
1. A MÖH közvetítő szerepet játszik a községmegúju-lási program tekintetében az Alapvető Infrastruktu-rális Operatív Programban az igazgató hatóság által delegált hatáskör (Terület– és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Önkormányzat /NUTS III/ társulási szerződés alapján).
2. A MÖH részt vesz a regionális és helyi projektek ki-dolgozásában, fejlesztésében, támogatja a külföldi be-ruházások megvalósulását és a vállalkozásfejlesztést, információs szolgáltatást nyújt a Kassai Régió döntés-hozó testületei, intézményei és a lakosság számára.
3. A Kassai Régióban a MÖH a regionális politika kulcsszereplője, illetve a regionális területi tervezés és megvalósítás felelőse. A Megyei Önkormányzati Hivatal a fent említett hatáskörök és célok elérése érdekében kihasználja a Strukturális Alapokat, egyéb EU alapokat (Phare, EC kezdeményezések stb.), valamint a nemzeti közforrásokat a MÖH saját költségalapjával együtt (közös finanszírozással a regionális és helyi projektekkel).