Megyei és regionális elemzések
Írta: Dócs Beáta 2010. január 18. hétfő, 09:20
A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI,
LEHETSÉGES HELYI VÁLASZOK
dr.Szilágyiné Baán Anna
titkár
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara
2008 nyarán az Amerikai Egyesült Államokban zajló banki összeomlásokról, ingatlanpiaci leállásokról, autóipari termeléscsökkenésről szóló meghökkentő hírek érkeztek. A magyar közvélemény mindezt mint távoli érdekességet figyelte, s kevesen voltak, akik már ekkor arra figyelmeztettek, nagy baj közeledik, és ez a legyengült Magyarországon sokkal súlyosabbá válhat, mint máshol. A politikusok nyugtattak, az elemzőket rémhírterjesztéssel vádolták.
Eközben Magyarország egyik legszegényebb régiójában: Észak-Magyarországon a vállalkozások egyre elkeseredettebben hozták a híreket. Az építőipar szinte teljesen leállt, az autóipari beszállítók „just in time” ütemezéssel legyártott termékeit a megrendelők nem vették át. Az addig irigyelt, szinte kizárólag német piacra berendezkedett cégek megdöbbenve tapasztalták, hogy egyik percről a másikra lemondták a megrendelést régi piaci partnereik. Ott már kapcsoltak, intézkedtek, nálunk riogatásként értékelték a figyelmeztető szavakat.
A vállalkozásokat ért első hatások Észak-Magyarországon
November elején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara megkérdezte tagjait: mit tapasztalnak, hogyan reagálnak, mire számítanak?
A válaszok nagy számban és szinte e-mail-fordultával érkeztek, jelentős hatásokról elsősorban a termelő cégek számoltak be.
1. ábra A vállalkozásokat ért első válsághatások
A válaszadók kétharmada, ezen belül elsősorban az építőipari, gépipari, kohászati cégek drasztikus rendelés-állomány csökkenést regisztráltak. A többszörös beszállítói körökben is megugrott a körbetartozás, s ezzel egyidőben a bankok hitelezése is leállt. Jól előkészített exporthitel-szerződések aláírása hónapokig halasztódott, a faktorálás megszűnt, sem forgóeszköz, sem beruházási hitelhez nem lehetett jutni. A minden feltételnek megfelelő Széchenyi kártya-hosszabbításokat a bankok nagy része visszautasította. A kamatok ugrásszerűen megnőttek, a korábban felvett fejlesztési hitelek igen drágák lettek.
A cégek természetesen azonnal reagáltak: elsősorban az új piacok keresésével igyekezték orvosolni a bajt, s ideiglenesen felfüggesztették vagy halasztották fejlesztéseiket.
2.ábra A vállalkozások első intézkedései
November végén-december elején a kormányzati kommunikációban is megjelent a válságkezelés: különböző hitel-konstrukciókról szóltak a hírek. Az Új Magyarország Mikrohitelt ajánlotta a minisztérium a kisvállalkozóknak, ez a hitel azonban még 2009. tavaszán sem működik. Míg ez a program a kezdő mikrovállalkozók hitelezési kockázatát is vállalni kívánta, a közvetítő bankok – részben pénzhiány, részben a szigorított kockázatértékelés miatt – naponta nehezítették a feltételeket. Kizárólag a takarékszövetkezeti szféra volt elérhető, de gyakorlatuknak megfelelően elsősorban csak a vidéki kisvállalkozások számára.
Az egyre nehezedő feltételek mellett 2008-ban a cégek gyakorlatilag nem lépték meg a létszámcsökkentést; ilyen döntések jellemzően csak azoknál a multinacionális vállalatoknál születtek, ahol a távoli menedzsment számokban: bevételben és költségben, de nem emberekben gondolkodva gyorsan határozott. De tudni lehetett, a helyi vállalkozások sem bírják sokáig, a karácsonyi ünnepek és az év vége elmúltával őket is erre a lépésre kényszerítik a körülmények – maguk is erről nyilatkoztak novemberben.
A vállalkozások várakozásai a válság hatásaival kapcsolatban
Helyzetüket reálisan felmérve mégis szinte valamennyi válaszadó azt mondta: a jövő érdekében nem szabad lemondani a fejlesztésről, az innovációról és a képzésről. A kamara segítségét az akkor még átmenetinek gondolt nehézségek leküzdéséhez kérték.
2009. januárja újabb problémát hozott: az orosz-ukrán gázvita következtében néhány napos korlátozást vezettek be a nagyfogyasztóknál, kilátásba helyezve a további lépéseket is. Gyors telefonjaink, körkérdéseink szomorú helyzetet tükröztek: a vállalatok nagy részét nem érintette a korlátozás, mert rendelés hiányában nem dolgoztak, a legtöbb helyen karbantartással töltötték az időt. És elindultak a létszámleépítések is, a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál nagy bejelentésekkel, a helyi vállalkozásoknál apránként
Január végén ismét megkérdeztük tagjainkat, hogyan látják helyzetüket. A kép még élesebb lett.
Szinte kivétel nélkül jelentős piaci visszaesést jelentettek. Az építőiparban 40-60 %-kal, a gépiparban és a vegyiparban 30-50 %-kal esett vissza a rendelésállomány. A kereskedelmi vállalkozások forgalma még csak kisebb mértékben csökkent, az is elsősorban a vidéki kisvárosokban, kistelepüléseken. Ennek oka, hogy a lakosság életszínvonala akkor még nem esett vissza annyira, áprilisban már ettől lényegesen rosszabb a helyzet. A kereskedelmi forgalmat – legalábbis statisztikai méretekben – jelentősen megemelte a január óta beindult szlovák bevásárló-turizmus, a gyenge forinttal szemben a szlovákiai lakosság erős euróval fizet. Ez viszont elsősorban a multinacionális üzletláncok bevételét növeli, a helyi ÁFÉSZ boltok, kiskereskedők vajmi keveset profitálnak mindebből.
A hitelezés továbbra is áll, az EU-források nagy része kőben, betonban tűnik el és nem a gazdaságot hozza lendületbe. Országos fórumokon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számtalanszor figyelmeztetett: át kell csoportosítani a támogatások egy részét a gazdaság élénkítésére, erre most az EU Bizottság is fogadókész. Semmi nem történt. Ugyancsak elhangzott: adót kell csökkenteni, az életképes vállalkozásokat fejleszteni és nem megfojtani. Magyar vállalkozásokat kell preferálni a megrendeléseknél. A németek, franciák, szlovákok a saját cégeiket segítik. Magyarország nem.
Lehetséges helyi válaszok – kamarai kezdeményezések
Az országos folyamatokra, a törvényhozásra egy helyi kamara csak igen kis ráhatással bírhat. Azt kerestük, mi az, amit mégis tehetünk. Helyben milyen segítséget nyújthatunk, milyen válaszokat adhatunk.
Mivel a legnagyobb probléma a piacok elvesztése – minden más ennek következménye – elsősorban ebben kell hatékony segítséget nyújtanunk. Számításaink szerint évente mintegy 100 milliárd Forint megy ki a megyéből olyan feladatokra, amelyet helyi vállalkozások is el tudnak végezni, le tudnak gyártani megfelelő minőségben. Évekkel ezelőtt indított „Vedd és Védd” akcióink erre hívják fel a figyelmet. Decemberben-januárban a kamara elnökségi tagjai körbelátogatták a megyei városok polgármestereit, kérve őket arra, hogy a helyi vállalkozásokat preferálják. Ez számukra is érdek: a helyben kifizetett pénz helyben adózik, a helyi vállalkozó nem tűnik el nyomtalanul, be lehet hajtani rajta a garanciális kötelezettségeket. Az elvi egyetértés többé-kevésbé megvolt. És a gyakorlat: számos iskola-óvoda felújítását írták ki a közelmúltban. A fizetési feltétel: egyszeri számlázás van, a munka végén, ehhez képest néhány hónap múlva történik a kifizetés. A nagyságrend 100 millió Ft, az időtartam egy-másfél év. Ugyan melyik helyi vállalkozás tud ennyit hitelezni?
Miskolc város meghozta befektetés-ösztönzési rendeletét, amelyben a fejlesztő cégeknek számos segítség nyújtását ígérik, pl. a kivitelezésben, fuvarozásban igénybe vehető cégek listájának átadását. Több ezer ilyen cég működik, ezért a kamara felvállalta és elkészítette a minősített jegyzékeket, amelyben a vállalkozások felkészültségét, alkalmasságát is bemutatja. Ezt természetesen honlapjára is kiteszi.
Alig van olyan hely, ahol a megbeszéléseken, tárgyalásokon helyi ásványvizet, üdítőt kínálnának. Apróság? Többeknek munkahely.
Az intézmények, önkormányzatok láthatóan nehezen reagálnak a helyzetre. De van egy vállalkozói közösség: a kamara 2500 tagvállalata, akik bőrükön érzik a nehézségeket. Az ő részvételükkel indítottuk el az „Adjunk munkát egymásnak” programot. Kizárólag kamarai tagok az általunk megadott kereső szavak alapján megtalálhatóak honlapunk ezen felületén, így mód van arra, hogy egymásnak juttassák a munkákat. És még egy előny: aki kamarai tag, az vállalta az etikai szabályok betartását, azt a kamarán keresztül mindig meg lehet találni. Ez egy megbízható közösség.
Márciusban átalakítottuk a székházunk bejárati portálját. Az ott elhelyezett nagyképernyős kivetítőn egész éven át térítésmentesen vetítjük tagjaink reklámfilmjeit. Ezek elkészítéséhez összehívtuk az ugyancsak tagsági körünkbe tartozó média-cégeket, akik jelentős árengedménnyel vállalkoznak a feladatra. Az épületünkben működő Pannon üzlet ugyancsak jelentős árengedményt ad tagjainknak.
A válság azonban mély és súlyos lesz. Bármilyen segítséget adunk, azt a kamarai tagok sem tudják túlélni, ha körülöttük tömegesen mennek csődbe üzleti partnereik, szegényedik el a lakosság. A kamara köztestület, tagjain túl az egész gazdasági közösségért felelősséget visel. Ezért most fontos, hogy a túlélést segítő információk minden vállalkozáshoz eljussanak. Áprilisban ezért váltottunk a kommunikációban is. Több mint 15 éve működő belső terjesztésű havi lapunkat beáldozva az Észak-Magyarország 4 oldalas mellékleteként jelenünk meg ezentúl minden hónapban. Így már 60 ezer család, vállalkozó, vállalat érheti el az információkat, honlapunkon pedig további részletekhez juthat hozzá.
A kézirat leadásakor – a határidőt jócskán túllépve – április 19.van, az új kormányfő programot hirdet. Már nem 3, hanem 6 % visszaesésről beszél, egyes elemzők a 10 %-ot sem tartják túlzott pesszimizmusnak. A kihívás nagy, a feladatokat az élet írja.